Kiad�: Lazi K�nyvkiad�
Kiad�s �ve: 2004 (�jrakiad�s)
Ford�t�: Szenczi Mikl�s
Oldalsz�m: 337
�ra: 2500 Ft

Jane Austen (1775. december 16. - 1817. j�lius 18.) - egy h�tgyermekes vid�ki pap legkisebb l�nya - eg�sz �let�ben vid�ken �lt, �s soha nem ment f�rjhez. Londonba csak nagyon ritk�n j�rt, �s akkor is csak eg�szen r�vid ideig tart�zkodott ott. Ideje nagy r�sz�ben a h�ztart�si munk�kat v�gezte, �s �rt. M�vei meg is jelentek, de igazi rangjukat csak j�val szerz�j�k hal�la ut�n �rt�k el.

Els� �r�sait, melyekben a korabeli �rzelmes �s romantikus irodalmat figur�zta ki, m�g csup�n csal�dja sz�rakoztat�s�ra �rta. Akkoriban, amikor a r�mreg�nyek �s a t�rt�nelmi reg�nyek divatja h�d�tott, � nem engedett a biztos siker cs�b�t�s�nak, ink�bb a bizonytalan j�v�t v�lasztotta - �j m�fajk�nt megteremtette a modern l�lektani reg�nyt.
Reg�nyeiben minden esetben egy z�rt, nyugodt, szinte m�r belterjesnek t�n� vil�got mutat be, melynek f�szerepl�i f�ldbirtokos k�z�pnemesek, katonatisztek �s lelk�szek. B�r nem t�l sz�les a sk�la, ann�l m�lyebb a mondanival�.

Az akkoriban �jszer�, k�m�letlen�l �szinte l�lek- �s jellem�br�zol�s seg�ts�g�vel a karakterek sokkal plasztikusabbak, hitelesebbek lettek, mint kor�bban. Ezzel egy�tt (akarva akaratlanul) rengeteget el�rulnak a korr�l is, melyben �lnek.
Term�szetesen sem a mondanival�, sem a megform�lt alakok nem voltak mentesek az ir�ni�t�l. Ennek a nagyszer� eszk�znek k�sz�nhet�, hogy m�g a legellenszenvesebb figur�kat sem tudjuk ut�lni, nem tudunk r�juk igaz�b�l haragudni sem, sokkal ink�bb sajn�ljuk �ket.

Jane Austen mind a hat teljes reg�ny�ben egy-egy fiatal l�ny a f�szerepl�, aki megszabadulva az ill�zi�kt�l, eloszlatva a k�l�nb�z� f�lre�rt�seket �s megoldva a hozom�nyprobl�m�kat v�g�l az �ltala v�lasztott f�rfi oldal�n elnyeri m�lt� boldogs�g�t.
Az �letm� tal�n legismertebb, egyes kritikusok szerint legjelent�sebb darabja az 1796 okt�bere �s 1797 augusztusa k�z�tt, el�sz�r First Impressions c�mmel �r�dott „B�szkes�g �s bal�t�let” (Pride and Prejudice), amelynek f�h�se, az intelligens �s szellemes Elizabeth Bennet volt Jane Austen szem�lyes kedvence.

A j�m�d�, �m nem t�ls�gosan gazdag vid�ki f�ldbirtokos, Mr. Bennet a maga nem�ben boldogan �l buta �s pletyk�s feles�ge, valamint �t l�nya t�rsas�g�ban mindaddig, am�g a szomsz�d birtokra be nem k�lt�zik a fiatal, kedves �s szerencs�re n�tlen Mr. Bingley, aki mag�val hozta meglehet�sen g�g�s �s kellemetlen term�szet�, arisztokrata csal�db�l sz�rmaz� bar�tj�t, Mr. Darcyt.
Mi sem kisz�m�that�bb, mint hogy Mr. Bennet legid�sebb l�nya, a szel�d term�szet� Jane beleszeret az �j b�rl�be, legid�sebb h�ga, Elizabeth pedig heves sz�csat�kba keveredik az els� l�t�sra ellenszenves �s kellemetlen Mr. Darcyval.
Term�szetesen a szerelmesek - rajtuk k�v�l�ll� okok miatt - nem lehetnek egym�s�i, a civakod�k viszont sz�p lassan bel�tj�k t�ved�seiket, �s m�ly vonzalommal kezdenek viseltetni egym�s ir�nt. Ett�l kezdve m�r csak id� k�rd�se, mikor �s hogyan k�vetkezik be a boldog v�gkifejlet.

A r��r�sen h�mp�lyg�, n�ha kicsit k�r�lm�nyes r�szletekkel tark�tott t�rt�net eg�szen �rdekes megvil�g�t�sba helyezi az 1700-as �vek v�g�nek angol arisztokr�ci�j�t, ahol az �ri t�rsas�g id�sebb n�tagjai minden igyekezet�kkel megpr�b�lt�k befoly�solni az ifj� h�lgyeket abban, hogy melyik f�rfit v�lassz�k maguknak.
Kicsit neh�zkes a mai rohan� �let�nkh�z szokott ember sz�m�ra az 1700-as �vek v�g�n �r�dott irodalmi sz�veg olvas�sa, de meg�ri, hiszen klasszikus st�lusa, feszes szerkezete, szellemes p�rbesz�dei igaz�n sz�rakoztat� olvasm�nny� teszik, pszichol�gi�ja pedig mindannyiunk tanuls�g�ra szolg�lhat.