�jra �tgondoltam az eg�sz �gyet, Elizabeth - mondta a nagyb�tyja, amint kihajtattak a v�rosb�l -, �s komoly megfontol�s ut�n most m�r �n is ink�bb �gy �t�lem meg, mint a n�v�red. Nagyon val�sz�n�tlennek l�tszik, hogy egy fiatalember ilyen tervet forraljon egy le�ny ellen, aki sz�m�that bar�tai v�delm�re, s aki �ppen ezredes�nek vend�ge volt - ez�rt b�zom benne, hogy minden j�ra fordul. Wickham nem hihette, hogy Lydia rokons�ga nem l�p k�zbe; nem hihette, hogy �jb�l az ezred szeme el� ker�lhet, miut�n �gy megs�rtette Forster ezredest. Ez a kaland nem �ri meg neki a kock�zatot.

- Igaz�n �gy l�tja? - ki�ltott Elizabeth, s egy pillanatra felder�lt az arca.

- Szavamra - mondta Mrs. Gardiner -, �n is igazat kezdek adni nagyb�ty�dnak. Ennyire l�bbal tiporni minden illemet, becs�letet, �rdeket: mi�rt v�llalkozna erre? Nem tudom elhinni, hogy Wickham ilyen elvetem�lt. Mondd, Lizzy, h�t te annyira csal�dt�l benne, hogy k�pesnek tartod ilyesmire?

- Arra tal�n nem, hogy saj�t �rdekeivel ne t�r�dj�n, de arra igen, hogy ne t�r�dj�n semmi egy�bbel. B�rcsak igazuk volna! De nem merem rem�lni. Ha �gy �ll a dolog, mi�rt nem utaztak Sk�ci�ba?

- El�sz�r is - felelte Mr. Gardiner - nincs semmi bizony�t�k, hogy nem mentek Sk�ci�ba.

- De mi�rt sz�lltak akkor �t a postakocsir�l b�rkocsiba? �s hogyan van az, hogy a Barnet fel� vezet� �ton m�r nyomuk veszett?

- J�, tegy�k h�t fel, hogy Londonban vannak. Ez k�nnyen meglehet, b�r ink�bb az�rt, hogy ott elb�jhassanak, nem valami alantas sz�nd�kb�l. Nem val�sz�n�, hogy egyik�k is �szna a p�nzben, s tal�n az jutott esz�kbe, hogy ha nem is olyan gyorsan, de mindenesetre olcs�bban esk�dhetnek meg Londonban, mint Sk�ci�ban.

- De mire val� ez a nagy titkol�z�s? Mi�rt f�lnek att�l, hogy r�juk tal�lnak? �s mi�rt kell titokban megesk�dni�k? �, nem, nem, ez nem val�sz�n�. Hiszen Jane level�b�l l�tj�k, s legjobb bar�tja is meg van gy�z�dve arr�l, hogy esze �g�ban sincs elvenni Lydi�t. Wickham sohasem fog olyan n�t feles�g�l venni, akinek nincs p�nze - ezt nem is teheti meg. �s mit ny�jthat neki Lydia, milyen var�zsa van a fiatals�g�n, �des�g�n �s j�kedv�n k�v�l, ami arra b�rhatn� Wickhamet, hogy lemondjon egy el�ny�s h�zass�g minden kil�t�s�r�l? Ami azt illeti, hogy Wickham �vakodik egy becstelen sz�ktet�st�l, mert ezzel meggyal�zn� mag�t a tisztikar el�tt - erre n�zve nem mondhatok �t�letet, mert nem tudom, milyen k�vetkezm�nyekkel szokott j�rni egy ilyen l�p�s. De a m�sik ellenvet�snek, att�l tartok, alig van alapja. Lydi�nak nincs b�tyja, aki k�zbel�phetne; ap�m k�z�mb�s viselked�se pedig, az, hogy soha cseppet sem t�r�d�tt azzal, mi t�rt�nik a csal�dj�ban, azt a hitet keltheti Wickhamben, hogy ebben az �gyben �ppoly keveset fog tenni, �ppoly kev�ss� fog t�r�dni vele, mint a legt�bb apa.

- De te val�ban azt hiszed, hogy Lydia a szerelm�n k�v�l megfeledkezett mindenr�l, �s h�zass�g n�lk�l is hajland� egy�tt �lni vele?

- Botr�nyosnak l�tszik, �s az is - felelte Elizabeth k�nnyes szemmel -, hogy ilyen k�rd�sben k�ts�gbe lehessen vonni h�gom er�ny�t �s tisztess�g�t. De igaz�n nem tudom, mit mondjak. Tal�n igazs�gtalan vagyok Lydia ir�nt. De � m�g nagyon fiatal; soha nem tan�tott�k arra, hogy komoly dolgokkal foglalkozzon, s az utols� f�l �vben - nem, m�r egy �ll� esztendeje - egy�bre sem gondolt, mint a sz�rakoz�sra �s a p�v�skod�sra. Hagyt�k, hogy t�tlen�l �s l�h�n fecs�relje el az idej�t, hogy telet�mje a fej�t mindennel, ami �ppen az �tj�ba ker�lt. Ami�ta Merytonba sz�ll�solt�k az ezredet, csak a szerelem, az udvarl�s, a tisztek j�rtak az esz�ben. Folyton erre gondolt, err�l besz�lt, �s mindent elk�vetett - hogyan is mondjam? -, hogy m�g fog�konyabb� tegye am�gy is �l�nk k�pzelet�t. Azt pedig mindny�jan tudjuk, hogy Wickham szem�ly�ben �s modor�ban oly nagy a var�zs, hogy k�nnyen elsz�d�thet egy n�t.

- De l�tod, hogy Jane sem tartja gonosznak, �s nem hiszi, hogy k�pes ilyen aljass�gra - mondta a n�ni.

- H�t van ember, akit Jane gonosznak tart? Van-e ember, ak�rmilyen is, akir�l felt�telezi, hogy k�pes az ilyen aljass�gra, am�g r� nem bizony�tj�k? Pedig Jane �ppolyan j�l tudja, mint �n, hogy Wickham milyen ember. Mindketten tudjuk r�la, hogy erk�lcstelen jellem, a sz� legteljesebb �rtelm�ben, hogy nincs benne tisztess�g �s becs�let, hogy �ppolyan hamis �s �lnok, amilyen beh�zelg� modor�.

- �s mindezt bizonyosan tudod? - ki�ltott fel Mrs. Gardiner, aki �gett a k�v�ncsis�gt�l, honnan szerezhette unokah�ga az �rtes�l�seit.

- Igen, tudom - felelte Elizabeth elpirulva. - M�ltkor m�r elmondtam, milyen gyal�zatosan viselkedett Mr. Darcyval szemben; Longbournban pedig legut�bb saj�t f�l�vel hallotta a n�ni, hogyan nyilatkozott arr�l az emberr�l, aki csupa eln�z�s �s b�kez�s�g volt ir�nta. �s vannak egy�b k�r�lm�nyek is, amelyekr�l nem szabad, jobban mondva nem �rdemes besz�lnem; de elk�peszt�, mit hazudott �sszevissza az eg�sz pemberleyi csal�dr�l. Az � szavai ut�n szent�l meg voltam r�la gy�z�dve, hogy Miss Darcy g�g�s, z�rk�zott, kellemetlen le�ny. Pedig tudta j�l, hogy ennek az ellenkez�je igaz. Tudnia kell, hogy kedves �s szer�ny teremt�s, amilyennek mi is l�ttuk.

- �s Lydia nem tud err�l semmit? Ha te meg Jane olyan pontosan vagytok �rtes�lve, mi�rt nem avatt�tok �t is be?

- Igen, ez a legszomor�bb az eg�szben. Miel�tt Kentben j�rtam, �s t�bb �zben tal�lkoztam Mr. Darcyval �s rokon�val, Fitzwilliam ezredessel, magam sem tudtam az igazs�got. Mikor pedig hazamentem, �gy volt, hogy az ezred egy-k�t h�t m�lva elvonul Merytonb�l. Mivel ez volt a helyzet, sem Jane, akinek mindent elmondtam, sem �n nem tartottuk sz�ks�gesnek, hogy nyilv�noss�gra hozzuk, amit r�la tudunk; mit haszn�lunk azzal, gondoltuk, ha leromboljuk a j� v�lem�nyt, amelyet a k�rny�ken mindenki t�pl�lt ir�nta? S�t, amikor m�r megbesz�lt�k, hogy Lydia Brightonba megy az ezredes�kkel, nekem eszembe sem jutott, hogy felvil�gos�tsam Wickham jellem�r�l. Nem sz�m�tottam egy pillanatig sem arra, hogy Lydia �ldozatul eshet Wickham �lnoks�g�nak. Hogy ilyen k�vetkezm�nye lehet a dolognak, higgy�k el, erre �lmomban sem gondoltam.

- Ezek szerint semmi okod nem volt azt hinni, hogy �k tetszettek egym�snak, amikor az eg�sz t�rsas�g Brightonba ment?

- Semmi a vil�gon. Egyik�k�n sem l�ttam a szerelem legcsek�lyebb t�net�t, pedig ha ilyesmit lehetett volna rajtuk �szrevenni, a mi csal�dunk bezzeg nem olyan, hogy sz�ba ne hozn�. Amikor Wickham bel�pett az ezredbe, Lydi�nak persze mindj�rt megtetszett - de �gy voltunk vele valamennyien. K�t h�napon �t minden l�ny �rte bolondult Merytonban meg a k�rny�k�n; de � sohasem t�ntette ki Lydi�t k�l�n�sebb �rdekl�d�s�vel, s �gy a t�lzott �s f�ktelen rajong�s r�vid id�szaka ut�n Lydia vonzalma ellanyhult, s megint m�s tisztek lettek a kedvencei, akik figyelmesebben foglalkoztak vele.

Az �rdekes k�rd�s meg-meg�jul� vit�ja sor�n �j agg�lyok, rem�nyek �s feltev�sek nemigen mer�ltek fel, m�gis term�szetes, hogy az eg�sz �ton egy�br�l alig tudtak besz�lni. Elizabeth sz�ntelen�l erre gondolt. A leggy�tr�bb f�jdalom, az �nv�d f�jdalma �gett sz�v�ben, s pillanatokra sem tal�lt nyugalmat vagy feled�st.

Olyan gyorsan utaztak, amint csak lehetett, �tk�zben csak egy �jszak�ra sz�lltak meg, s m�snap d�lfel� m�r meg is �rkeztek Longbournba. Eliz�nak j�lesett az a tudat, hogy n�v�r�nek nem kellett hosszas v�rakoz�st�l szenvednie.

A Gardiner gyerekek felfigyeltek a postakocsira, s a h�z l�pcs�j�r�l lest�k, mint fordul be a kertbe; s amikor a kocsi a kapu el� �rt, boldog meglepet�s sug�rzott arcukr�l �s eg�sz l�ny�k�n: ujjongtak, ugr�ndoztak �r�m�kben, s ez volt a sz�ves fogadtat�s els�, j�les� jele.

Elizabeth kiugrott a kocsib�l, sietve megcs�kolta mindegyik gyereket, s rohant a hallba; itt r�gt�n Jane-nel tal�lkozott, aki futva j�tt le anyja szob�j�b�l.

A k�t testv�r k�nnyes szemmel, melegen meg�lelte egym�st, s Elizabeth t�st�nt megk�rdezte, van-e h�r a sz�kev�nyekr�l.

- M�g nincs - felelte Jane. - De most, hogy dr�ga nagyb�csink itt van, rem�lem, minden rendbe j�n.

- A papa Londonban van?

- Igen, kedden utazott, ezt meg is �rtam neked.

- �s gyakran kaptatok t�le h�rt?

- Csak egyszer. Szerd�n �rt n�h�ny sort, k�z�lte, hogy szerencs�sen meg�rkezett, �s utas�t�sokat adott nekem, amire �n k�l�n megk�rtem �t. M�g csak annyit tett hozz�, hogy addig nem �r, am�g nincs valami fontos h�re.

- �s a mama? Hogyan van? Hogy vagytok mindny�jan?

- A mama, azt hiszem, el�g j�l van, b�r lelkileg nagyon megviselte a dolog. Fent van a szob�j�ban, nem mozdul ki, de nagyon fog �r�lni mindny�jatoknak. Mary �s Kitty, h�la istennek, eg�szen j�l �rzik magukat.

- De te... hogy vagy te? - ki�ltotta Elizabeth. - Olyan s�padt vagy... Mennyi mindenen mehett�l kereszt�l!

De Jane megnyugtatta h�g�t, hogy teljesen j�l van. Besz�lget�s�knek most v�ge szakadt, mert bej�ttek Gardiner�k is, akik eddig a gyerekekkel foglalkoztak. Jane odaszaladt nagyb�tyj�hoz �s n�nj�hez, s hol mosolyogva, hol k�nnyek k�z�tt h�l�lkodott nekik j�vetel�k�rt.

Amikor mindny�jan le�ltek a szalonban, a t�bbiek is �jra elk�rdezt�k ugyanazt, amit Elizabeth m�r k�rdezett, s hamarosan l�tt�k, hogy Jane semmi �jat nem tud mondani. De v�rmes rem�nyei, melyeket j� sz�ve sugallt, m�g nem hagyt�k el; m�g mindig arra sz�m�tott, hogy j�ra fordul minden, hogy b�rmely reggel lev�l �rkezhet Lydi�t�l vagy �desapjukt�l, mely besz�mol arr�l, mit v�geztek, s tal�n h�rt ad az esk�v�r�l is.

N�h�ny percnyi besz�lget�s ut�n valamennyien felmentek Mrs. Bennet szob�j�ba, aki pontosan �gy fogadta �ket, ahogy azt t�le v�rni lehetett: s�rt �s jajvesz�kelt, �tkozta Wickhamet aljas viselked�s��rt, elpanaszolta, hogy � mit szenved, �s milyen kegyetlen�l b�ntak vele; szidott mindenkit, kiv�ve azt az egy szem�lyt, aki r�vidl�t� majomszeretet�vel legf�bb oka volt Lydia minden ball�p�s�nek.

- Ha �gy van, ahogy �n akarom - mondta -, �s az eg�sz csal�d lemegy Brightonba, akkor ez sohasem t�rt�nik meg; de nem volt senki, aki az �n szeg�ny, dr�ga Lydi�mra vigy�zzon. Mi�rt hagyt�k Forster�k fel�gyelet n�lk�l? Nagy hanyags�g, mert nem olyan l�ny �, hogy ilyesmit tegyen, ha t�r�dnek vele. Mindig gondoltam, hogy �k nem azok az emberek, akikre r� lehet b�zni Lydi�t; de most is letorkoltak, mint mindig. Szeg�ny, dr�ga kisl�nyom! �s most Bennet is elment, �s tudom, meg fog verekedni Wickhammel, b�rhol akad is r�, az pedig meg�li �t, �s akkor mi lesz vel�nk? M�g ki sem h�lt a s�rban; Collins�k m�ris kikergetnek minket a h�zb�l, �s ha te nem leszel j� hozz�nk, b�ty�m, nem tudom, mi lesz bel�l�nk!

Mindny�jan tiltakoztak az ilyen sz�rny� gondolatok ellen, s Mr. Gardiner, miut�n biztos�totta h�g�t �s az eg�sz csal�dot szeretet�r�l, kijelentette, hogy m�r m�snap Londonba akar utazni, �s teljes erej�vel seg�ts�g�re lesz Mr. Bennetnek, hogy felkutass�k Lydi�t.

- Ne gy�t�rd magad hi�ba - tette hozz� -, mert helyes ugyan, ha az ember elk�sz�l a legrosszabbra, de bizonyosra m�gsem szabad venni. M�g egy hete sincs, hogy elutaztak Brightonb�l. N�h�ny nap m�lva val�sz�n�leg t�bbet tudunk r�luk, s am�g nem bizonyos, hogy nem esk�dtek meg, �s nincs is sz�nd�kukban megesk�dni, ne tekints�k a dolgot rem�nytelennek. Mihelyt Londonba �rek, felkeresem a s�goromat, elviszem hozz�nk a Gracechurch Streetre, s ott megbesz�lj�k, mi a teend�.

- �, dr�ga b�ty�m - felelte Mrs. Bennet -, �n is �ppen erre szerettelek volna megk�rni. �s most �g�rd meg, hogy ha Londonba �rsz, felkutatod �ket, ak�rhol bujk�lnak, �s ha m�g nem esk�dtek meg, r�veszed �ket a h�zass�gra. Ami a kelengy�t illeti, arra ne v�rjanak, mondd meg Lydi�nak, annyi p�nzt kap, amennyit akar, majd megveheti az esk�v� ut�n. �s ami a legf�bb, ne engedd Mr. Bennetet p�rbajozni. Mondd el neki, milyen sz�rny� �llapotban vagyok - hogy hal�lra r�m�ltem a nagy ijeds�gt�l -, olyan remeg�seim vannak, olyan sz�d�l�seim, olyan oldalnyilall�som, fejf�j�som meg sz�vdobog�som, hogy le se hunyom a szemem se �jjel, se nappal. �s mondd meg az �n dr�ga Lydi�mnak, hogy ne rendeljen mag�nak ruh�t, am�g velem nem besz�lt, mert � nem tudja, hol vannak a legjobb �zletek. �, kedves b�ty�m, milyen j� vagy hozz�nk! Tudom, hogy mindent rendbe fogsz hozni!

Mr. Gardiner �jb�l meg�g�rte, hogy a legnagyobb buzgalommal fog elj�rni az �gyben, de az�rt azt tan�csolta h�g�nak, tan�s�tson m�rs�kletet rem�nyeiben �pp�gy, mint f�lelm�ben. Addig besz�lt a lelk�re, am�g be nem hozt�k az eb�det; ekkor mindny�jan lementek, mag�ra hagyva Mrs. Bennetet - most a h�zvezet�n�nek �nt�tte ki �rzelmeit, aki a le�nyok t�voll�t�ben gondozta.

Mrs. Bennet b�tyja �s s�gorn�je meg voltak ugyan gy�z�dve, hogy semmi komoly ok nincsen a csal�dt�l val� ilyen elz�rk�z�sra, m�gsem pr�b�lt�k lebesz�lni, mert tudt�k, hogy nem el�g �vatos, �s nem fog lakatot tenni a sz�j�ra a csel�dek el�tt, amikor felszolg�lnak; jobbnak tartott�k h�t, hogy a csel�ds�gnek csak egy tagja �rtes�lj�n �sszes f�lelmeir�l �s agg�lyair�l, m�gpedig az, akiben legjobban megb�zhattak.

Csakhamar Mary �s Kitty is lej�tt az eb�dl�be - annyira el voltak foglalva, ki-ki a maga szob�j�ban, hogy eddig nem is mutatkoztak. Egyik a k�nyveit hagyta ott, m�sik a pipereasztalt. Mindkett�j�knek el�g nyugodt volt az arca; v�ltoz�s egyiken sem l�tszott, legfeljebb az, hogy Kitty a szokottn�l kiss� ingerl�kenyebben besz�lt, tal�n az�rt, mert elvesztette kedvenc testv�r�t, vagy mert cinkoss�g�val mag�ra harag�totta a csal�dot. Mary viszont el�gg� uralkodott mag�n, s miut�n asztalhoz �ltek, kisv�rtatva komoly, elgondolkoz� k�ppel s�gta oda Eliz�nak:

- Ez val�ban szerencs�tlen �gy, �s val�sz�n�leg m�g sok sz�besz�dre ad alkalmat. A mi feladatunk, hogy g�tat vess�nk a rosszindulat �rj�nak, �s egym�s sz�v�be csepegtess�k a testv�ri vigasz balzsam�t.

Mikor l�tta n�v�r�n, hogy nincs kedve v�laszolni, m�g hozz�tette:

- B�rmilyen s�lyos csap�s ez Lydi�ra, mi azt a hasznos tanuls�got mer�thetj�k bel�le, hogy a n�i er�ny elveszt�se v�gzetes - hogy egyetlen ball�p�s v�g n�lk�li roml�sba d�nt - hogy a j� h�r, amilyen ragyog�, olyan t�r�keny - s hogy a n� nem lehet el�gg� �vatos a f�rfinem m�ltatlan k�pvisel�ivel szemben.

Elizabeth �mulva emelte r� tekintet�t, de nyomott hangulat�ban nem tudta, mit feleljen. Mary viszont tov�bbra is azzal vigasztal�dott, hogy effajta erk�lcsi tanuls�gokat vont le a csal�dot �rt bajb�l.

D�lut�n a k�t id�sebb Bennet l�ny m�dot tal�lt arra, hogy f�l�r�ra egyed�l lehessen, s Elizabeth r�gt�n felhaszn�lta az alkalmat a k�rdez�sk�d�sre, amelyre Jane hasonl� k�szs�ggel felelt. Egy ideig egy�tt keseregtek az esem�ny rettenetes k�vetkezm�nyein - Elizabeth szinte biztosra vette ezeket, s Jane sem tartotta teljesen kiz�rtnak -, majd tov�bb f�zve a besz�lget�st, Elizabeth �gy folytatta:

- De most mondj el nekem mindent, amit m�g nem hallottam. Minden r�szletre k�v�ncsi vagyok. Mit mondott Forster ezredes? Nem sejtettek semmit a sz�k�s pillanat�ig? Hiszen bizony�ra s�lve-f�ve egy�tt l�tt�k �ket!

- Forster ezredes megvallotta, hogy � t�bbsz�r is gyanakodott szerelemre, k�l�n�sen Lydia r�sz�r�l, de semmi okot nem l�tott a nyugtalans�gra. Sz�vb�l sajn�lom �t, v�gtelen�l figyelmes �s j� volt hozz�nk. M�g nem is sejtette, hogy Lydi��k nem mentek Sk�ci�ba, m�ris ide k�sz�lt, hogy rokonszenv�r�l biztos�tson benn�nket; mihelyt pedig felmer�lt ez a gyan�, k�sedelem n�lk�l hozz�nk sietett.

- �s Denny meg volt arr�l gy�z�dve, hogy Wickham nem akarja elvenni Lydi�t? Tudta el�re, hogy sz�kni k�sz�lnek? Forster ezredes besz�lt Dennyvel?

- Igen, de az ezredes k�rd�seire Denny azt felelte, hogy nem tudott semmit a terv�kr�l, a saj�t v�lem�ny�t pedig nem volt hajland� megmondani. Nem ism�telte meg azt a kijelent�s�t, hogy megesk�dni nem fognak - s ez�rt hajland� vagyok azt rem�lni, hogy el�bb tal�n f�lre�rtett�k szavait.

- �s am�g Forster ezredes ide nem j�tt, persze egyiktek sem k�telkedett abban, hogy val�ban megesk�dtek?

- Hogyan is juthatott volna ilyesmi az esz�nkbe! �n magam kiss� nyugtalankodtam, f�ltem, hogy Lydia nem lesz boldog ebben a h�zass�gban, mert tudtam, hogy Wickham viselked�se nem mindig kifog�stalan. A papa �s a mama nem tudtak err�l semmit, �k csak azt �rezt�k milyen meggondolatlan ez a h�zass�g. Kitty ekkor bevallotta - �rthet� diadallal, mert jobban volt �rtes�lve mindny�junkn�l -, hogy Lydia utols� level�ben el�k�sz�tette �t erre a l�p�sre. �gy l�tszik, Kitty m�r hossz� hetek �ta tudta, hogy szeretik egym�st.

- De addig nem, am�g Brightonba nem utaztak?

- Azt hiszem, nem.

- �s mit gondolsz, Forster ezredes is rossz v�lem�nnyel van Wickhamr�l? Tudja r�la, milyen ember?

- Be kell vallanom, nem nyilatkozott r�la olyan kedvez�en, mint azel�tt. Azt mondta, hogy meggondolatlan �s t�kozl�. S ami�ta ez a szomor� esem�ny t�rt�nt, �gy h�rlik, hogy sok ad�ss�got hagyott h�tra Merytonban; de rem�lem, ez nem igaz.

- �, Jane, ha nem titkol�zunk annyira, ha elmondjuk, amit tudunk r�la, ez nem t�rt�nt volna meg!

- Tal�n jobb lett volna - felelte Jane. - De kipelleng�rezni valakit r�gi hib�i miatt, amikor nem tudjuk, hogyan �rez �s v�lekedik mostan - ez nem l�tszott igazs�gosnak. Mi a legjobb sz�nd�kkal j�rtunk el.

- �s mondd... Forster ezredes eml�kezett a r�szletekre is, mit �rt Lydia a feles�g�nek?

- Elhozta mag�val a levelet, hogy mi is elolvassuk. Jane kivette t�sk�j�b�l, �s �tadta Eliz�nak. �gy hangzott:

Dr�ga Harriet,

nevetni fogsz, ha megtudod, hova mentem, s nekem is nevetnem kell, hogy milyen meglepet�s lesz holnap reggel, mikor hi�ba kerestek. Gretna Greenbe utazom, s ha el nem tal�lod, hogy kivel, buta liba vagy, mert csak egy embert szeretek a vil�gon, �s az angyal. N�la n�lk�l soha nem tudn�k boldog lenni, s ez�rt nem b�nt a lelkiismeret, hogy megsz�k�m. Ha nem akarod, ne is �rtes�tsd a longbourniakat t�voz�somr�l, mert ann�l nagyobb lesz a meglepet�s, ha majd �n �rok nekik, �s �gy �rom al� a nevemet: Lydia Wickham. Milyen pomp�s tr�fa lesz! Alig b�rok �rni, �gy kell nevetnem. K�rlek, ments ki Pratt el�tt, hogy nem v�lthatom be az �g�retem, �s nem t�ncolhatok vele ma este. Mondd meg neki, rem�lem, megbocs�t, ha majd megtud mindent, �s azt is mondd meg, hogy legk�zelebb sz�vesen t�ncolok vele, amikor megint tal�lkozunk egy b�lon. A ruh�im�rt majd elk�ld�k, ha vissza�rek Longbournba; de h�l�s voln�k, ha sz�ln�l Sallynek, hogy a h�mzett muszlinruh�mon nagy hasad�s van, hozza rendbe, miel�tt becsomagoln�. Isten veled. Forster ezredest sokszor �dv�zl�m. Rem�lem, isztok a mi szerencs�s utaz�sunkra.

Szeret� bar�tn�d
Lydia Bennet

- �, ez a k�nnyelm�, meggondolatlan Lydia! - ki�ltott fel Elizabeth, miut�n elolvasta a levelet. - Hogy �rhat valaki ilyen pillanatban ilyen levelet! De legal�bb l�tszik ebb�l, hogy � komolyan vette az utaz�s c�lj�t. Ha Wickham k�s�bb m�sra is besz�lte r�, Lydia eredeti sz�nd�ka nem volt sz�gyenletes. Szeg�ny �desap�m, milyen �rz�sekkel olvashatta!

- Soha nem l�ttam embert annyira les�jtva. Teljes t�z percig egy sz�t sem tudott sz�lni. A mama r�gt�n rosszul lett, �s micsoda felfordul�s volt az eg�sz h�zban!

- �, Jane! - ki�ltotta Elizabeth. - Ugye egyetlen csel�d sem volt n�lunk, aki est�re ne tudott volna mindent?

- Nem tudom... rem�lem, hogy volt. De ilyenkor neh�z az embernek vigy�zni a szavaira. A mama idegrohamot kapott, s b�r igyekeztem mindenben seg�ts�g�re lenni, �gy �rzem, nem tettem annyit, amennyit kellett volna. De megr�m�ltem a v�rhat� k�vetkezm�nyekt�l, s ez szinte megb�n�totta minden er�met.

- �poltad �t, s ez nagyon megviselt t�ged. Nem vagy j� sz�nben. �, b�r melletted lehettem volna! �gy minden gond �s aggodalom ter�d szakadt.

- Mary �s Kitty nagyon sz�pen viselkedtek... tudom, sz�vesen megosztottak volna velem minden f�rads�got... de �n nem tartottam ezt helyesnek. Kitty olyan v�zna �s gy�nge, Mary pedig annyit tanul, hogy nem lehet megfosztani a pihen�idej�t�l. Philips n�ni �tj�tt hozz�nk kedden, a papa elutaz�sa ut�n, �s itt maradt eg�szen cs�t�rt�kig. Sokat seg�tett, �s kiss� megvigasztalt minket. Lady Lucas is nagyon j� volt hozz�nk; szerda reggel �tj�tt, hogy kifejezze r�szv�t�t, �s felaj�nlotta, hogy ak�r �, ak�r valamelyik le�nya sz�vesen seg�t, ha szolg�latunkra lehet.

- Maradt volna ink�bb otthon! - ki�ltotta Elizabeth. - A sz�nd�ka tal�n j� volt, de ilyen bajban az ember nem k�v�ncsi a szomsz�dokra. Seg�teni nem tudnak, a r�szv�t�kb�l meg nem k�r�nk. �ljenek csak diadalt otthon, �s legyenek boldogok!

Azt�n az ir�nt �rdekl�d�tt, milyen l�p�seket sz�nd�kozik tenni �desapja Londonban, hogy megtal�lja le�ny�t.

- �gy tudom, Epsomba k�sz�lt - felelte Jane -, ahol utolj�ra v�ltottak lovakat; itt besz�lni akart a postakocsisokkal, h�tha megtud t�l�k valamit. A b�rkocsi sz�m�t szeretn� els�sorban kinyomozni, amelyen tov�bbmentek Claphamb�l. A kocsi Londonb�l vitt oda egy utast; s mivel a papa �gy gondolja, hogy el�gg� felt�n�, ha egy f�rfi �s egy n� �tsz�ll egyik kocsib�l a m�sikba, Claphamben fog �rdekl�dni. Ha valamik�ppen ki tudn� der�teni, melyik h�zn�l tette le a kocsis londoni utas�t, akkor ott tudakoz�dna, rem�lve, hogy tal�n ki tudja nyomozni a kocsi sz�m�t, �s hogy hol van az �llom�sa. Egy�b terveir�l nem tudok, mert olyan sietve ment el, �s annyira fel volt d�lva, hogy m�g ezt is alig b�rtam bel�le kivenni.