K�t nappal Mr. Bennet haza�rkez�se ut�n Jane �s Elizabeth �ppen a kertben, a h�z m�g�tt s�t�lgattak, amikor l�tt�k, hogy a h�zvezet�n� j�n fel�j�k. Mivel azt hitt�k, hogy anyjuk h�vatja �ket, �k mentek el�be; de mikor a k�zel�be �rtek, a h�zvezet�n� nem Mrs. Bennett�l hozott �zenetet, hanem �gy sz�lt Jane-hez:

- Bocs�natot k�rek, kisasszony, a zavar�s�rt, de rem�ltem, j� h�rek j�ttek Londonb�l, ez�rt b�torkodom �rdekl�dni.

- Hogy �rti ezt, Mrs. Hill? Semmif�le h�rt nem kaptunk Londonb�l.

- Jaj, dr�ga kisasszony! - ki�ltotta Mrs. Hill �lm�lkodva. - H�t nem tudja, hogy k�ld�nc j�tt Mr. Gardinert�l? M�r egy f�l�r�ja itt van, levelet hozott az �rnak.

A l�nyok nekiiramodtak, sz�hoz sem jutva az izgatotts�gt�l. A hallon kereszt�l a reggeliz�szob�ba rohantak, onnan a k�nyvt�rba, de apjuk nem volt sehol; m�r az emeleten akart�k keresni, anyjuk szob�j�ban, amikor szembej�tt vel�k az inas, �s �gy sz�lt:

- Ha a gazd�mat tetszik keresni, az im�nt l�ttam a liget fel� menni.

Erre a h�rre megint kereszt�lrohantak a hallon, �s a p�zsiton �t apjuk ut�n szaladtak, aki megfontolt l�ptekkel ment a kis erd� fel� az ist�ll� t�ls� oldal�n.

Jane nem volt sem olyan f�rge, sem olyan gyakorlott fut�, mint Elizabeth, hamar elmaradt h�t h�ga m�g�tt, aki lihegve �s kifulladva utol�rte apj�t, s izgatottan ki�ltotta:

- �, papa, mondja, mi �js�g? J�tt valami h�r a b�csit�l?

- Igen, levelet k�ld�tt, gyorspost�val.

- �s milyen a h�r? J� vagy rossz?

- Milyen j� h�rt lehetne v�rni? - k�rdezte az apja, el�h�zva zseb�b�l a levelet. - Tal�n legjobb lesz, ha magad elolvasod.

Elizabeth t�relmetlen�l kapta ki a kez�b�l - most Jane is oda�rt.

- Olvasd hangosan - mondta az apja -, magam is alig tudom, mi van benne.

Gracechurch Street,
augusztus 2, h�tf�

Kedves s�gorom,

v�gre h�rt adhatok unokah�gomr�l, s rem�lem, hogy e h�rt eg�szben v�ve kiel�g�t�nek fogod tal�lni. Alighogy elutazt�l szombaton, siker�lt megtudnom, hogy Londonnak mely r�sz�ben rejt�znek. A r�szleteket majd �l�sz�val mondom el. Most csak annyit, hogy megtal�ltam �ket, �s besz�ltem mindkett�j�kkel...

- Akkor �gy van, ahogy mindig rem�ltem! - ki�ltotta Jane. - Megesk�dtek!

Elizabeth tov�bb olvasott:

...besz�ltem mindkett�j�kkel. Nem esk�dtek meg, �s �gy l�tom, nem is �llt sz�nd�kukban; de amennyiben hajland� vagy teljes�teni a k�telezetts�geket, amelyeket a te nevedben v�llaltam, rem�lem, r�videsen meglesz az esk�v�. Mind�ssze azt k�rik t�led, hogy szerz�d�sben biztos�tsd Lydi�nak a r�es� egyenl� r�szt az �tezer fontb�l, amelyet le�nyaid a sz�l�k hal�la ut�n �r�k�lnek; azonk�v�l k�telezni kell magad, hogy �vi sz�z font j�rad�kot adsz neki, am�g �lsz. Ezek a felt�telek, amelyeket �n - tekintettel a k�r�lm�nyekre - haboz�s n�lk�l elfogadtam, amennyiben feljogos�tva �reztem magam, hogy helyetted int�zkedjem. Gyorspost�val k�ld�m ezt a levelet, hogy halad�k n�lk�l v�laszt kaphassak. Magad is l�thatod az eml�tett felt�telekb�l, hogy Mr. Wickham anyagi helyzete nem olyan rem�nytelen, mint �ltal�ban hiszik. E tekintetben t�vedtek az emberek, s �n �r�mmel k�z�lhetem, hogy m�g az �sszes ad�ss�gok rendez�se ut�n is marad egy kis p�nz, amit unokah�gom nev�re lehet �rni, saj�t vagyona mellett. Ha olyan meghatalmaz�st k�ldesz nekem - s ezt bizonyosra veszem -, hogy teljes joggal j�rjak el helyetted az eg�sz �gyben, r�gt�n utas�tom Haggerstont, hogy annak rendje �s m�dja szerint k�sz�tse el a szerz�d�st. Nincs r� semmi sz�ks�g, hogy ism�t Londonba j�jj; maradj csak nyugodtan Longbournban, �n majd szorgosan �s gondosan elint�zek mindent. K�ldd el a v�laszt, amilyen gyorsan csak lehet, �s �gy �rj, hogy ne lehessen f�lre�rteni. �gy gondoljuk legjobbnak, hogy unokah�gom a mi h�zunkb�l esk�dj�k - rem�lem, nincs ellene kifog�sod. Lydia ma k�lt�zik hozz�nk. Mihelyt �jabb fejlem�nyek lesznek, azonnal �rok. Szeret� s�gorod stb.

Edw. Gardiner

- Lehets�ges ez? - ki�ltott fel Elizabeth, mikor befejezte az olvas�st. - Lehets�ges volna, hogy m�gis elveszi Lydi�t?

- Akkor nem is olyan haszontalan ember, mint gondoltuk - mondta Jane. - Dr�ga apus, gratul�lok.

- Papa v�laszolt m�r a lev�lre? - k�rdezte Elizabeth.

- M�g nem, pedig s�rg�s volna.

Elizabeth most komolyan k�rlelni kezdte, hogy ne halogassa a dolgot.

- �, dr�ga �desap�m! - ki�ltotta. - J�jj�n vissza vel�nk, �s �rjon azonnal. Gondolja meg, hogy ilyen esetben minden pillanat sz�m�t.

- Meg�rom �n a levelet - mondta Jane -, ha pap�nak nehez�re esik az �r�s.

- Nagyon nehezemre esik - felelte Mr. Bennet -, de m�gis meg kell tenni.

Ezzel visszafordult, �s le�nyaival egy�tt elindult a h�z fel�.

- Szeretn�k k�rdezni valamit... - kezdte Elizabeth - de a felt�teleket �gyis teljes�teni kell.

- Teljes�teni! �n csak azt sz�gyellem, hogy Wickham olyan keveset k�r.

- H�t Lydia m�gis megesk�szik - egy ilyen f�rfival!

- Igen, igen, m�gis megesk�szik, m�st nem lehet tenni. De �n k�t dologra vagyok k�v�ncsi: az egyik az, mennyi p�nzt tett le a nagyb�ty�tok, hogy ezt ny�lbe �thesse; a m�sik pedig, hogyan fogom neki valaha visszafizetni.

- P�nzt! A b�csi! - ki�ltotta Jane. - Hogy �rti ezt, papa?

- �gy �rtem, hogy �pesz� ember nem venn� feles�g�l Lydi�t, ha csak azt �g�rik neki, hogy hal�lomig sz�z fontot kap �vente, hal�lom ut�n meg �tvenet.

- T�k�letesen igaz - mondta Elizabeth -, b�r eddig erre nem gondoltam. Rendezik az ad�ss�gait, �s m�g marad is valami! Csak a b�csi keze lehet a dologban! �ldott j� ember, att�l f�lek, saj�t mag�t sodorja n�lk�l�z�sbe. Kis �sszeggel nem lehet ezt elint�zni.

- Nem - mondta az apja. - Wickham t�kfilk� volna, ha egy fill�rrel is kevesebbet fogad el, mint t�zezer fontot. Sajn�ln�m, ha m�r rokons�gunk kezdet�n ilyen rossz v�lem�nnyel kellene r�la lennem.

- T�zezer font! Isten ments! Hiszen a fel�t sem tudn�nk visszafizetni!

Mr. Bennet nem felelt, s mindh�rman gondolataikba m�lyedve, n�m�n mentek tov�bb, am�g a h�zhoz nem �rtek. Apjuk a k�nyvt�rszob�ba vonult vissza, hogy meg�rja a levelet, a le�nyok pedig bementek a reggeliz�szob�ba.

- H�t m�gis megesk�sznek! - ki�ltotta Elizabeth, mihelyt a k�t le�ny mag�ra maradt. - Milyen furcsa az eg�sz! �s m�g h�l�t kell adnunk ez�rt! �r�ln�nk kell, hogy meglesz az esk�v�, b�rmilyen kev�s es�ly�k van a boldogs�gra, ak�rmilyen sil�ny Wickham jelleme! �, Lydia!

- Engem az a gondolat vigasztal - felelte Jane -, hogy nem venn� feles�g�l Lydi�t, ha nem szeretn� igaz�n. S j� nagyb�csink seg�thetett ugyan rendezni ad�ss�gait, de nem tudom elhinni, hogy t�zezer fontot vagy ilyenf�le �sszeget el�legezett volna. Neki is vannak gyerekei, tal�n m�g t�bb is lesz. Hogyan tudna n�lk�l�zni ak�r feleekkora �sszeget?

- Ha valaha megtudjuk, mennyire r�gott Wickham ad�ss�ga - mondta Elizabeth -, s mennyit �ratott Lydia nev�re, akkor pontosan ki lehet sz�m�tani, mennyit �ldozott Mr. Gardiner, mert Wickhamnek egy fityingje sincs. Nagyb�ty�nk �s n�n�nk j�s�g�t sohasem tudjuk viszonozni. Hogy h�zukba fogadt�k Lydi�t, hogy v�delmezik �s t�mogatj�k - olyan �ldozat ez t�l�k, h�gunknak pedig olyan szerencse, hogy �vekig sem tudja ler�ni a h�l�j�t. Ha arra gondolok, hogy m�r n�luk is van! Ha ez a j�s�g porig nem s�jtja �t, nem �rdemli meg, hogy valaha is boldog legyen. Mit �rezhet Lydia, mikor el�sz�r tal�lkozik nagyn�nj�vel?

- Pr�b�ljuk elfelejteni, amit mindketten elk�vettek - mondta Jane. - Rem�lem �s b�zom benne, hogy m�g boldogok lesznek. Wickham hajland� a h�zass�gra, s ez rem�lhet�leg arra vall, hogy most m�r j� �tra t�rt. A k�lcs�n�s szeretet leh�ti majd szenved�lyeiket, s �n azzal biztatom magam, hogy �let�k nyugodt, �sszer� mederben folyik tov�bb, �s esztelens�g�k id�vel feled�sbe mer�l.

- Mindketten �gy viselkedtek - felelte Elizabeth -, hogy sem te, sem �n, sem m�sok nem tudj�k soha elfelejteni. K�r err�l besz�lni.

A l�nyoknak csak most jutott esz�kbe, hogy anyjuk val�sz�n�leg m�g semmit nem tud a t�rt�ntekr�l. Bementek h�t a k�nyvt�rszob�ba, �s megk�rdezt�k apjukr�l, nincs-e kifog�sa ellene, hogy �t is �rtes�ts�k. Mr. Bennet �ppen �rt, s fel sem emelve fej�t, hidegen ennyit v�laszolt:

- Ahogy j�nak l�tj�tok.

- Elvihetj�k a b�csi level�t, hogy felolvassuk neki?

- Vigy�tek, amit akartok, csak menjetek m�r. Elizabeth elvette a levelet az �r�asztalr�l, s egy�tt felmentek anyjukhoz. Mary �s Kitty �ppen n�la voltak, �gy h�t egy f�st alatt mindny�juknak elmondhatt�k a dolgot. R�viden jelezt�k, hogy j� h�rt fognak k�z�lni, majd Jane felolvasta a levelet. Mrs. Bennet alig b�rt uralkodni mag�n. Mihelyt meghallotta, hogy b�tyja bizakodik Lydia k�zeli esk�v�j�ben, kit�rt bel�le az �r�m, mely minden k�vetkez� mondattal magasabbra h�gott. Az �rvendetes h�r most �ppolyan heves izgalomba hozta, mint azel�tt az ijedts�g �s a b�nat. Neki el�g volt az a tudat, hogy le�nya megesk�szik, boldogs�g�t nem f�ltette, ball�p�s�nek eml�ke nem k�nozta.

- Dr�ga, �des Lydi�m! - ki�ltotta. - Ez azt�n pomp�s h�r! H�t m�gis f�rjhez megy... �jra fogom �t l�tni! F�rjhez megy, tizenhat �ves kor�ban! Az �n der�k, j� b�ty�m! Tudtam, hogy �gy lesz... Hogy � mindent rendbe hoz! Hogy szeretn�m m�r Lydi�t l�tni... �s a kedves Wickhamet is! De mi lesz a ruh�kkal, a kelengy�vel? R�gt�n �rok a s�gorn�mnek. Lizzy, sz�vem, szaladj le az �desap�dhoz, k�rdezd meg t�le, mennyit ad a l�ny�nak erre. V�rj csak, majd �n magam megyek. Kitty, cs�ngess Hillnek! R�gt�n felkapok magamra valamit. �des, dr�ga Lydi�m! Milyen j�l fogunk mulatni, ha megint egy�tt lesz�nk!

Legid�sebb le�nya m�rs�kelni pr�b�lta ezt a heves elragadtat�st, s a k�telezetts�gekre terelte a sz�t, melyeket Mr. Gardiner elj�r�sa r� az eg�sz csal�dra.

- Hiszen ezt a szerencs�t f�leg az � j�s�g�nak k�sz�nhetj�k - tette hozz�. - Meggy�z�d�s�nk szerint k�telezte mag�t, hogy p�nzzel seg�ti Wickhamet.

- H�t azt�n? - ki�ltott az anyja. - �gy van ez rendj�n! Ki seg�tene rajta, ha nem a tulajdon nagyb�tyja? Tudod j�l, ha nem volna saj�t csal�dja, akkor �n meg a gyerekeim �r�k�ln�k az eg�sz vagyon�t - �s ez az els� eset, hogy n�h�ny aj�nd�kon k�v�l kaptunk t�le valamit. �, milyen boldog vagyok! Nemsok�ra f�rjn�l lesz az egyik l�nyom. Mrs. Wickham!... Milyen j�l hangzik! �s csak j�niusban m�lt tizenhat �ves. Dr�ga Jane, olyan izgatott vagyok, hogy �rni sem tudn�k... majd �n dikt�lok, s te meg�rod a levelet. A p�nzr�l majd k�s�bb besz�l�nk ap�tokkal... de a holmikat r�gt�n meg kell rendelni!

Most felsorolta a gyolcs, muszlin �s karton k�l�nf�le fajt�it, s hamarosan eg�sz jegyz�ket �ll�tott volna �ssze a rendel�sekb�l, ha Jane nagy nehezen r� nem veszi, hogy v�rjon, am�g apj�val meg nem besz�lik a dolgot. - Egy nap k�sedelem m�r nem sz�m�t - jegyezte meg Jane, �s Mrs. Bennet olyan boldog volt, hogy nem makacskodott annyit, mint rendesen. K�zben m�s tervek is megfordultak a fej�ben.

- Mihelyt fel�lt�ztem, Merytonba megyek, s elmondom az �r�mh�rt n�v�remnek; visszafel� pedig ben�zek Lady Lucashoz �s Mrs. Longhoz. Kitty, szaladj le, �s rendeld meg a kocsit. Tudom, j�t fog nekem tenni a friss leveg�. Mondj�tok, l�nyok, nem kell nektek semmi Merytonb�l? �, itt j�n Hill! Kedves Hill, hallotta m�r az �r�mh�rt? Miss Lydia f�rjhez megy, �s maguk mind kapnak egy poh�r puncsot, hogy meg�nnepelj�k az esk�v�t.

Mrs. Hill r�gt�n �radozni kezdett �r�m�ben. Elizabeth a t�bbiekkel egy�tt fogadta szerencsek�v�natait, azt�n megunva ezt a sok ostobas�got, szob�j�ba menek�lt, hogy nyugodtan gondolkozhasson.

Szeg�ny Lydia helyzete a legjobb esetben is el�g siralmas volt; de h�l�t kell adni, hogy a dolog nem �t�tt ki m�g rosszabbul. Elizabeth ezt �rezte, s b�r a j�v�t�l nem v�rhatott sem �sszer� boldogs�got, sem anyagi j�l�tet h�ga sz�m�ra, m�gis, ha visszagondolt arra, milyen f�lelmek gy�t�rt�k �ket m�g k�t �r�val ezel�tt, �t kellett �reznie a szerencs�s fordulat minden el�ny�t.